Tietoa kirjoittajasta


Martti Valkonen
toimittaja

E-mail
Kirjoittajan muita artikkeleita

07.03.2005 [02]
»  VENÄJÄ HÄIVYTTÄÄ TALVISOTAA NÄKYVISTÄ

04.03.2005 [02]
»  VENÄJÄ ANTOI OPPITUNNIN HISTORIASSA 

28.01.2005 [02]
»  DERJABIN OHITTI STALININ JA HITLERIN YHTEISTYÖN

21.01.2005 [02]
»  PROVOKAATION ALKULÄHTEELLÄ

09.01.2005 [02]
»  KESKIAIKAA PAHIMMILLAAN: KARJALAISET OLIVAT VAPAATA RIISTAA

13.11.2004 [02]
»  HISTORIAN TAJUA KARJALAAN ASTI

08.11.2004 [02]
»  VENÄJÄ LUOVUTTI ALUETTA KIINALLE

22.10.2004 [02]
»  KENRAALI HÄGGLUND KYSYY

22.10.2004 [02]
»  YKSIMIELISYYS ON VOIMAA

20.10.2004 [02]
»  LAUKKANEN: AHTISAARESTA PALAUTUKSEN SELVITYSMIES

20.10.2004 [02]
»  UOSUKAINEN EI HOIDA TULEHDUSTA

15.10.2004 [02]
»  DERJABIN LÄHTI HYÖKKÄÄMÄÄN

11.10.2004 [02]
»  KARJALAN PALAUTUS PARANTAA SUHTEET

27.09.2004 [02]
»  TUOMIOT PURETTAVA

03.09.2004 [02]
»  PAHAA SUOMEA KEN PELKÄISI!

01.09.2004 [02]
»  KARJALA JA ITÄ-SAKSA

24.08.2004 [02]
»  KODIN ÄKILLINEN MENETYS ON EVAKKOJEN TRAUMA

23.08.2004 [02]
»  JYKEVÄ KARJALAISUUDEN MONUMENTTI KANGASALLA

22.08.2004 [02]
»  VENÄJÄLLÄ HAUKUTAAN TAAS BALTIAN MAITA

12.08.2004 [02]
»  KETUNHÄNTÄ KAINALOSSA

06.08.2004 [02]
»  KGB NAUTTII SUOMESSA YHÄ PELKOA JA KUNNIOITUSTA

04.08.2004 [02]
»  PUOLAN KANSANNOUSUN HOITAMATON PERINTÖ

10.07.2004 [02]
»  KURJISTA KURJIMMILLAAN ON KARJALA JUURI NYT

05.07.2004 [02]
»  POLIITTISEN VAISTON PETTÄESSÄ

02.07.2004 [02]
»  KARJALAN PALAUTUS PYÖRII AKANVIRRASSA

04.06.2004 [02]
»  MILJOONAN SUOMALAISEN VÄHEMMISTÖ

03.06.2004 [02]
»  KANSALLISTEN ETUJEN KIRJO LAAJENEE EU:SSA

31.05.2004 [02]
»  SCHRÖDER UNOHTI ITÄISEN EUROOPAN

26.05.2004 [02]
»  KARJALAN PALAUTUS ON YHÄ TABU

25.05.2004 [02]
»  TOTALITARISMIN TUOMIO HERÄTTÄÄ EMPIMISTÄ

  Lisää artikkeleita kirjoittajalta

  Artikkeli-arkisto


Copyright 1999-2018 © Pro Karelia ry. Artikkelien ja kuvien lainaaminen sallittua, lähde mainittava.

  Pro Karelian email-rekisterit

23.02.2000
Martti Valkonen

Tämä artikkeli liittyy alla lueteltuun/lueteltuihin artikkeliryhmiin.
Klikkaamalla artikkeliryhmää näet, mitä muita artikkeleita ryhmään kuuluu.


[02] Karjalan palautus

FINNORSZÁG IS TUDOTT A CSECSENEK ELLEN INDÍTANDÓ HÁBORÚRÓL

Oroszország még a nyár elején értesítette a nyugatot arról, hogy Csecsenföldellen háborút akar indítani. A nyugati államok nem reagáltak az oroszcélozgatásokra, s így gyakorlatilag beleeggyeztek Európa újabb érdekkörökszerinti fölosztásába.

Oroszország még a múlt év nyarának elején több ízben éskülönféle módon értesítette Nyugatot arról, hogy Csecsenföld ellen háborúrakészül. A múlt év júniusában elözetes hírt kapott erröl Finnország is. Anyugati országok azonban semmilyen módon nem reagáltak ezekre amegkeresésekre. Szabad kezet adtak Oroszországnak, ami arról tanúskodik,hogy újra érdekszférákra osztották Európát. Nyugat idejében történtértesítéséröl a legújabb információkat a múlt kedden és szerdán kaptuk,amikor Oroszországban nagy katonai parádéval és más ünnepségekkel aHonvédelem Napját ünnepelték. A szovjet idökben ez volt a Vörös HadseregNapja. S pontosan 56 éve, éppen a Vörös Hadsereg Napján üzte el Sztálin azingúzokat és a csecseneket saját hazájukból a kazah sivatagokba. Az útviszontagságai következtében a csecsenek fele, kb. 200000 ember pusztult el.

A múlt nyáron még Oroszország miniszterelnökekéntmüködött Szergej Sztyepasin ezen a héten számolt be egy Németországbanmegjelent interjúban a háborúra készülödés korai szakaszáról. Katonaiszakértök ehhez az ö beszámolójával egybevágó információkat adtak, s egybenemlékeztettek arra is, hogy egy éve Oroszország nagy hadgyakorlatot tartotta Kaukázusban. Utólag visszatekintve ez már elökészülödés volt háborúra, deeggyúttal kiváló lehetöséget kínáltak arra is, hogy nagymennyiségüfelszerelést és fegyvert telepítsenek a Kaukázus vidékére.

Az ismereteink szerinti legérdekesebb hír a múlt év júniusábanérkezett Finnországba. A hírt Valeri Manilov generális, Oroszországlegfelsöbb katonai vezetésének fönökhelyettese hozta, aki aztán ösztölkezdve egész télen át a csecsenföldi harcok legtöbbet szereplö katonaisajtótudósítója volt. Ö 1999. júniusában járt Finnországban, s akkorkülönbözö tárgyalásokon és megbeszéléseken egy sor finn tiszttel éshivatalnokkal találkozott.

E megbeszéléseken Manilov finn vendéglátóinak értésére adta, hogy acsecsenföldi problémáknak most már véget akarnak vetni, hogy az végrelekerülhessen a napirendröl. A Manilovval találkozott finnek szerintOroszország úgy vélte, hogy a Nato koszovói légiháborúja lehetövé teszi azehhez hasonlítható csecsenföldi föllépést.

Mint az ismeretes, Finnország éppen júniusbankészülödött az EU soros elnökségével kapcsolatos teendöire, tehát egészenbizonyos, hogy az Oroszországtól kapott elözetes híreket továbbította atöbbi EU-ország felé. Így az orosz szándékokról az EU országoknak már a múltév júniusában tudniuk kellett.

Ugyanebben az idöben a Bilderberg nevü, mai és régebbiállamfökböl, csúcspolitikusokból ill. magas üzleti körökböl valóüzletemberekböl álló, zárt- és baráti légkörü nemzetközi társaság is ülésttartott, ahol orosz képviselöktöl hallották, hogy Oroszországnak már megvana terve a csecsen-kérdés végleges megoldására. Az ezen az értekezletenelhangzott beszédek az interneten keresztül kiszivárogtak. Finnországbanlegalábbis a Kansan Uutiset nevü újság jelentetett meg hírmagyarázatot azott elhangzott fölszólalásokból, amelyek közül két orosz beszéd világosanértésre adta, hogy mik az orosz tervek. A Bilderberg-értekezletekenelhangzottakról a legtöbb nyugati országban a politikai elitet istájékoztatni szokták. Így van ez már évek óta. Kelet és Nyugat között ezek atitkos értekezletek már a hideg háború idején is központi szerepetjátszottak.

Az orosz politikai elit a múlt télen nagyot csalódott Nyugatban, amikor aNato légiháborúba kezdett Szerbia ellen, hogy a Koszovóban készülö népirtástmegakadályozza. Oroszországnak semmiféle szerepet nem hagytak e kérdésmegoldásakkor. Amikor aztán a Nyugat és Kelet közti krízisnek MarttiAhtisaari elnök közvetítése jóvoltából vége lett, Oroszország közölteNyugattal, hogy megkezdi csecsenföldi akcióit. Erröl sok különbözö egymásttámogató híradásból tudunk. Nyugat ez ellen nem protestált.

Az elözö nyár Moszkvában történt kritikus eseteiröl a múltösszel Szergej Sztyepasin, a korábbi miniszterelnök még kétszer isbeszámolt. Késö összel pedig egy szentpétervári lapnak adott nyilatkozatábanszólt a dolgokról. Itt elmondta, hogy a miniszterelnöki tisztségétöl amiattkellett megválnia, mert nem akarta a csecsenföldi háborút. 1994-96-ban tagjavolt az orosz katonai vezetésnek, s emlékezett az akkori kampánynehézségeire.

A múlt év nyarán a moszkvai politikai és pénzügyihatalmasságok Borisz Jelcsin vezetésével kerestek az elnökválasztásokhozvezetö idöszakra alkalmas személyt. A probléma az volt, hogy olyan személytkellett találni, akiböl egy olyan idöszakban lehet elnököt csinálni, amikora népnek már nincs bizalma a hatalmon levök iránt. Sztyepasin kiugrott, shelyére az a Vlagyimir Putyin találtatott alkalmasnak, aki hosszú ügynökimúltja után rövidebb ideig a titkos rendörség vezetöjeként müködött.

Putyin legfontosabb teendöje az volt, hogy aválasztásokig elegendö szimpátiát szerezzen a nép körében. A szimpátiamegszerzését a csecsenföldi háborúval kezdték. A háborút a nyugativezetöknek a nemzetközi terrorizmus elleni harcnak állították be, s ezutóbbiak áldásukat is adták arra. Utoljára, éppen szerdán Angliakülügyminisztere hagyta jóvá a csecsen háborút. Egy hete pedig a Natofötitkára volt Moszkvában, s az azutáni beszédeiböl úgy tünik, hogy átmostáka fejét. Elötte Franciaország és az USA képviselöi jártak ott, s Putyintdícsérték, hogy milyen nagy újító.

Odahaza, Oroszországban a csecseneket egy kellemetlen,bosszantó déli népcsoportnak tartják. Általában nem szeretik öket, s eztnyíltan meg is mondják. Az ö megleckéztetésük az oroszokkal beszélgetvelépten- nyomon helyes dolognak bizonyul. Így aztán a háború belpolitikaiügy, aminek célja, hogy Putyint az elnöki székbe juttassák. Onnangarantálhatja majd, hogy a magánkézre juttatott nemzeti vagyonok az aztmegszerzök birtokában maradhassanak.

A Nyugat, hogy szabad kezet adhasson Oroszországnak acsecsen háborúra, inkább megvált még saját legfontosabbnak tartott elveitölis, mint például az emberi jogok tiszteletben tartása. Így megállapíthatjuk,hogy a szerbiai és csecsen háború azt mutatja, hogy Kelet és Nyugat nagyonvilágosan olyan útra léptek, amelynek célja, hogy Európát új érdekszférákraosszák föl. A fölosztás vonalaiban még egészében nem történt megeggyezés, deaz már biztosnak látszik, hogy a kis határországok elött emberpróbáló idökállnak.

Artikkelien kommentointi on toistaiseksi lopetettu.
Kommentin tai mielipiteen voi lähettää suoraan Pro Karelia -verkkolehden toimitukselle: toimitus@prokarelia.net



^  Takaisin ylös      Lisää artikkeleita kirjoittajalta      Artikkeli-arkisto 




Tutustu kirjaan ja tilaa se Karelia Klubi Kaupasta, sähköpostitse tai 05 541 6450, hinta 19:50 euroa.

NS. SOTASYYLLISYYS













Koko Suomen kartta vuodesta 1920




Siirry Kansalaisvetoomuksen internet-sivuille. Vetoomus ei ole jäsenlomake.







SIIRRY KARELIA KLUBI KAUPPAAN

Candomino laulaa karjalaisia lauluja [mp3-file].



SIIRRY KARELIA KLUBI KAUPPAAN

Karjala. Sanat ja sävel: Olli Nykänen [4.13 MB mp3-file].