Tietoa kirjoittajasta


Martti Valkonen
toimittaja

E-mail
Kirjoittajan muita artikkeleita

07.03.2005 [02]
»  VENÄJÄ HÄIVYTTÄÄ TALVISOTAA NÄKYVISTÄ

04.03.2005 [02]
»  VENÄJÄ ANTOI OPPITUNNIN HISTORIASSA 

28.01.2005 [02]
»  DERJABIN OHITTI STALININ JA HITLERIN YHTEISTYÖN

21.01.2005 [02]
»  PROVOKAATION ALKULÄHTEELLÄ

09.01.2005 [02]
»  KESKIAIKAA PAHIMMILLAAN: KARJALAISET OLIVAT VAPAATA RIISTAA

13.11.2004 [02]
»  HISTORIAN TAJUA KARJALAAN ASTI

08.11.2004 [02]
»  VENÄJÄ LUOVUTTI ALUETTA KIINALLE

22.10.2004 [02]
»  KENRAALI HÄGGLUND KYSYY

22.10.2004 [02]
»  YKSIMIELISYYS ON VOIMAA

20.10.2004 [02]
»  LAUKKANEN: AHTISAARESTA PALAUTUKSEN SELVITYSMIES

20.10.2004 [02]
»  UOSUKAINEN EI HOIDA TULEHDUSTA

15.10.2004 [02]
»  DERJABIN LÄHTI HYÖKKÄÄMÄÄN

11.10.2004 [02]
»  KARJALAN PALAUTUS PARANTAA SUHTEET

27.09.2004 [02]
»  TUOMIOT PURETTAVA

03.09.2004 [02]
»  PAHAA SUOMEA KEN PELKÄISI!

01.09.2004 [02]
»  KARJALA JA ITÄ-SAKSA

24.08.2004 [02]
»  KODIN ÄKILLINEN MENETYS ON EVAKKOJEN TRAUMA

23.08.2004 [02]
»  JYKEVÄ KARJALAISUUDEN MONUMENTTI KANGASALLA

22.08.2004 [02]
»  VENÄJÄLLÄ HAUKUTAAN TAAS BALTIAN MAITA

12.08.2004 [02]
»  KETUNHÄNTÄ KAINALOSSA

06.08.2004 [02]
»  KGB NAUTTII SUOMESSA YHÄ PELKOA JA KUNNIOITUSTA

04.08.2004 [02]
»  PUOLAN KANSANNOUSUN HOITAMATON PERINTÖ

10.07.2004 [02]
»  KURJISTA KURJIMMILLAAN ON KARJALA JUURI NYT

05.07.2004 [02]
»  POLIITTISEN VAISTON PETTÄESSÄ

02.07.2004 [02]
»  KARJALAN PALAUTUS PYÖRII AKANVIRRASSA

04.06.2004 [02]
»  MILJOONAN SUOMALAISEN VÄHEMMISTÖ

03.06.2004 [02]
»  KANSALLISTEN ETUJEN KIRJO LAAJENEE EU:SSA

31.05.2004 [02]
»  SCHRÖDER UNOHTI ITÄISEN EUROOPAN

26.05.2004 [02]
»  KARJALAN PALAUTUS ON YHÄ TABU

25.05.2004 [02]
»  TOTALITARISMIN TUOMIO HERÄTTÄÄ EMPIMISTÄ

  Lisää artikkeleita kirjoittajalta

  Artikkeli-arkisto


Copyright 1999-2018 © Pro Karelia ry. Artikkelien ja kuvien lainaaminen sallittua, lähde mainittava.

  Pro Karelian email-rekisterit

26.01.2000
Martti Valkonen

Tämä artikkeli liittyy alla lueteltuun/lueteltuihin artikkeliryhmiin.
Klikkaamalla artikkeliryhmää näet, mitä muita artikkeleita ryhmään kuuluu.


[02] Karjalan palautus

A PROKARELIA SZERKESZTÖJE

A Karjalai szoros és a többi a Szovjetunió által átadásra kényszerített területnek az igazságosság, a kölcsönös gazdasági fejlödés és elönyök jegyében történö visszacsatolása izgatóan nagy és gyümölcsözö politikai probléma.

A probléma megoldhatóságának feltételeit az európai realitásoknak az utolsó évtizedben szemünk elött lezajlott változásai teremtették meg:

1. A Szovjetunió fölbomlott, s kiveszett világunkból csakúgy, mint a II. Világháború agresszív, hitleri Németországa. A németek kínszenvedéssel és rengeteg munkával tisztázták történelmüket és büneiket. Ugyanez a keserves megtisztulási folyamat a Szovjetunió örökébe lépett Oroszországban még mindíg várat magára. Ez a folyamat azonban megkerülhetetlen, hiszen enélkül se morális világuk, se országuk nem remélhet gyógyulást. Legkésöbb ekkor fog majd eljönni az ideje annak is, hogy a Finnországtól eröszakkal elvett területek sorsa elrendezödjön.

2. Azok az állítások, melyek szerint Európában a határok megváltoztathatatlanok, szerte e földrészen hamisnak bizonyultak: a Szovjetunió fölbomlásával 15 önálló állam született, s ezen államok határa állandó jelleggel módosul. De új határok keletkeztek Jugoszlávia szétesésével is, s Csehszlovákia szétválása is új határokat eredményezett. Ez utóbbival szemben viszont a német eggyesülés korábbi határokat törölt el.

A határok megváltozására példák egész sorát találhatjuk a korábbi idökböl is: a cári Oroszország pénzen adta el az Eggyesült Államoknak Alaszkát. Ez utóbbi eset példa arra is, hogy Oroszország nem feltétlen riad vissza a határok békés megváltoztatásának gondolatától. Béke idején Finnország például a paatsjoki-i Jäniskoski-i Erömüvét adta el a Szovjetuniónak pénzért és részvényekért. Területek adásvétele, a határok megváltoztatása az idök folyamán ismertté vált fogalmakká lettek Oroszország számára is.

3. A Finnországtól erövel elszerzett területeit a Szovjetunió katonai védelmi övezetként kezelte és gazdasági szempontból teljesen kihasználatlanul hagyta. Ugyanígy Oroszország is: se gazdasági, se más szempontból nem érdeklödött e területek kínálta lehetöségek iránt.

A szóban forgó területek elsorvadása, tönkretétele olyan mértéküvé lett, hogy annak a teljes gazdasági megsemmisülése, s a környezeti katasztrófa bekövetkezte már most elöre látható. Ebben az orosz törvénykezés nem fog változást hozni. Hogy ezen a vidéken vállalkozni vágyás, építkezni akarás születhessen, az csak egy módon lehetséges: úgy, hogy a kérdéses területek újra a finn törvényhozás alá kerülnek. Csak ez mentheti meg Viipuri (Viborg) városát (Karjala fövárosa, a ford. megj.) és e középkori várost a jövö nemzedék számára.


Ha sikerül erröl az alapról kiindulni, akkor ez egyedülálló lehetöséget kínál Finnország és Oroszország számára, hogy tárgyalásos úton jussanak megállapodásra,. Ez eggyúttal példát adhat máshol is a világon arra, hogy hogyan lehet az igazságtalan, az eröszak használata által keletkezett problémákat megoldani.

Az, hogy Oroszország képes elödje, a Szovjetunió igazságtalanságainak és törvénytelenségeinek a tárgyalásos úton történö, igazságos rendezésére, ez Oroszországnak szerez jó hírnevet. Oroszország ugyanis az 1990-as évek elején bejelentette, hogy az emberi jogok tiszteletén és a törvényességen alapuló bel- és külpolitikát kíván megvalósítani. Lehetösége nyílik tehát beváltania ígéreteit.

Oroszország azonban nem csak morálisan, de gazdaságilag is nyerhet ezen területek visszaadásán. Egy gazdaságilag aktív Karjalai szoros Szentpétervár gazdasági aktivitását is elösegíti. A Karjalai szoros és Szentpétervár munkamegosztása a mezögazdaságtól, a használati cikkek elöállításától egész a teherforgalomig mindkét oldal jólétét elösegítené.

Manapság Oroszországnak semmi haszna sincs a Finnországtól eröszakkal elvett területekböl, amelyek így csak kerékkötök számára mind gazdasági, morális és nemzeti értelemben. E terület elhanyagolása Moszkvának csak hitelromlást és puszta pénzkidobást jelent. Ha Oroszország képes lenne ezt az áldatlan helyzetet az ellenkezöjére fordítani, az a maga részéröl csakis Oroszország súlyának és jelentöségének a nemzetközi porondon történö megnövekedését eredményezné.

Ámbár a tárgyalások valóságos tartalmáról még korai lenne nyilatkozni, e megbeszélések számára már most is rengeteg különféle megfontolandó lehetöség adódik. Oroszországot érdekelhetné például egy olyan megoldási lehetöség, mely szerint Finnország megmarad elnemkötelezett országnak, netán Svédországgal eggyütt, s nem kéri fölvételét a Natoba, amivel Oroszország viszont a neki tetszö módon tudja biztosítani a maga északkeleti határát.

Ez esetben a Finnországgal átadatott finn területek mintegy csereáruként szerepelhetnének a tárgyalásokon. Másként szólva Oroszország Nato-opciókat vásárolhatna Finnországtól azzal, hogy a Karjalai szorost és a többi finn területeket visszaadja. A tárgyalásokat tekintve tehát többféle lehetöség kínálkozik. A cél mindkét ország érdekeinek elösegítése, nem csupán Finnországé.

A területek visszaadásáról folyó tárgyalások kétoldalúak lehetnének, amit azonban nemzetközi szervezetek ellenöriznének. Ilyen nemzetközi szervezetek lehetnének pl. az ENSZ, az Ety-szervezet, az EU, a Nato, a Vörös Kereszt és más humanitárius szervezetek. Ezeken kívül a tárgyalásokat nemzetközileg ismert egyetemek és kutató intézetek is megfigyelhetnék. Ez biztosítaná, hogy a tárgyalások folyamán a felek az emberi jogokat mindvégig tiszteletben tartanák, s tartózkodnának az eröszak alkalmazásától.

A területvisszaadások nem egy nap de nem is egy év alatt végbemenö csodák. A dülöre jutáshoz nagyon sok tárgyilagos beszélgetésre és az érdekek figyelemmel tartására van szükség. De ha sikerül megkezdenünk a tárgyalásokat és azok eredményesek lesznek, akkor Finnország és Oroszország eggyütt világraszólót alkothat az emberiség történelmében.

Artikkelien kommentointi on toistaiseksi lopetettu.
Kommentin tai mielipiteen voi lähettää suoraan Pro Karelia -verkkolehden toimitukselle: toimitus@prokarelia.net



^  Takaisin ylös      Lisää artikkeleita kirjoittajalta      Artikkeli-arkisto 




Tutustu kirjaan ja tilaa se Karelia Klubi Kaupasta, sähköpostitse tai 05 541 6450, hinta 19:50 euroa.

NS. SOTASYYLLISYYS













Koko Suomen kartta vuodesta 1920




Siirry Kansalaisvetoomuksen internet-sivuille. Vetoomus ei ole jäsenlomake.







SIIRRY KARELIA KLUBI KAUPPAAN

Candomino laulaa karjalaisia lauluja [mp3-file].



SIIRRY KARELIA KLUBI KAUPPAAN

Karjala. Sanat ja sävel: Olli Nykänen [4.13 MB mp3-file].