Tietoa kirjoittajasta


Martti Valkonen
toimittaja

E-mail
Kirjoittajan muita artikkeleita

07.03.2005 [02]
»  VENÄJÄ HÄIVYTTÄÄ TALVISOTAA NÄKYVISTÄ

04.03.2005 [02]
»  VENÄJÄ ANTOI OPPITUNNIN HISTORIASSA 

28.01.2005 [02]
»  DERJABIN OHITTI STALININ JA HITLERIN YHTEISTYÖN

21.01.2005 [02]
»  PROVOKAATION ALKULÄHTEELLÄ

09.01.2005 [02]
»  KESKIAIKAA PAHIMMILLAAN: KARJALAISET OLIVAT VAPAATA RIISTAA

13.11.2004 [02]
»  HISTORIAN TAJUA KARJALAAN ASTI

08.11.2004 [02]
»  VENÄJÄ LUOVUTTI ALUETTA KIINALLE

22.10.2004 [02]
»  KENRAALI HÄGGLUND KYSYY

22.10.2004 [02]
»  YKSIMIELISYYS ON VOIMAA

20.10.2004 [02]
»  LAUKKANEN: AHTISAARESTA PALAUTUKSEN SELVITYSMIES

20.10.2004 [02]
»  UOSUKAINEN EI HOIDA TULEHDUSTA

15.10.2004 [02]
»  DERJABIN LÄHTI HYÖKKÄÄMÄÄN

11.10.2004 [02]
»  KARJALAN PALAUTUS PARANTAA SUHTEET

27.09.2004 [02]
»  TUOMIOT PURETTAVA

03.09.2004 [02]
»  PAHAA SUOMEA KEN PELKÄISI!

01.09.2004 [02]
»  KARJALA JA ITÄ-SAKSA

24.08.2004 [02]
»  KODIN ÄKILLINEN MENETYS ON EVAKKOJEN TRAUMA

23.08.2004 [02]
»  JYKEVÄ KARJALAISUUDEN MONUMENTTI KANGASALLA

22.08.2004 [02]
»  VENÄJÄLLÄ HAUKUTAAN TAAS BALTIAN MAITA

12.08.2004 [02]
»  KETUNHÄNTÄ KAINALOSSA

06.08.2004 [02]
»  KGB NAUTTII SUOMESSA YHÄ PELKOA JA KUNNIOITUSTA

04.08.2004 [02]
»  PUOLAN KANSANNOUSUN HOITAMATON PERINTÖ

10.07.2004 [02]
»  KURJISTA KURJIMMILLAAN ON KARJALA JUURI NYT

05.07.2004 [02]
»  POLIITTISEN VAISTON PETTÄESSÄ

02.07.2004 [02]
»  KARJALAN PALAUTUS PYÖRII AKANVIRRASSA

04.06.2004 [02]
»  MILJOONAN SUOMALAISEN VÄHEMMISTÖ

03.06.2004 [02]
»  KANSALLISTEN ETUJEN KIRJO LAAJENEE EU:SSA

31.05.2004 [02]
»  SCHRÖDER UNOHTI ITÄISEN EUROOPAN

26.05.2004 [02]
»  KARJALAN PALAUTUS ON YHÄ TABU

25.05.2004 [02]
»  TOTALITARISMIN TUOMIO HERÄTTÄÄ EMPIMISTÄ

  Lisää artikkeleita kirjoittajalta

  Artikkeli-arkisto


Copyright 1999-2018 © Pro Karelia ry. Artikkelien ja kuvien lainaaminen sallittua, lähde mainittava.

  Pro Karelian email-rekisterit

06.04.2000
Imbi Paju

Tämä artikkeli liittyy alla lueteltuun/lueteltuihin artikkeliryhmiin.
Klikkaamalla artikkeliryhmää näet, mitä muita artikkeleita ryhmään kuuluu.


[02] Karjalan palautus

A KÍNZARÁSOK, AMIKRÖL EDDIG HALLGATNI KELLETT (KÖNYVISMERTETÖ)

Végre egy kiadványban megjelenhettek a szovjet megszállás alattiidök észt sorstörténetei
Megjelent: Helsingin Sanomat, B4 old., 2000. május 28.

IMBI PAJU, Finnországban dolgozó észt újságírónö.

Az alábbi cikk ismertetö egy most megjelent könyvröl, melynek címe: Eestirahva elulood, I-II. (magyarul: Élettörténetek az észt nép életéböl. I-II.)Szerk. Rutt Hinrikus. Kiadó: Tänäpäev. Terj: 501+501 oldal.

Ha a "tisztogatások" és a számüzetések áldozatait ill. az országbólelmenekülni kényszerült embereket mind összeszámoljuk, akkor a becslésekszerint Észtország a szovjet idökben lakosságának egynegyedét vesztette el.S bár a náci-Németország által elkövetett bünöket már általánosan elítélik,a sztálini haláltáborok még mindíg nem jutottak el az országtörténetírásának lapjaira.

Ez az Észtországban most megjelentetett kétkötetes munka, Eestirahva elulood most ad elöször ismereteket a megszállás hazugságairól éscsalásairól.

Az Észt Irodalmi Múzeum 1998-ban kezdte meg e történetekfölgyüjtését. Ugyanabban az évben, amikor Észtország köztársasági elnökének,Lennart Merinek az indítványozására Észtországban, Lettországban ésLitvániában bizottságokat alapítottak a II. Világháború alatt és azutánelkövetett emberiségellenes bünök kivizsgálására.

A könyvhöz írt Észt élettörténet c. bevezetöjében Lennart Meri arraemlékezteti az olvasót, hogy a könyv minden eggyes elbeszélöje forrás azészt történetírás számára.

Mostanára már, hogy Észtország tíz éve szabad, meg mernek szólalniaz emberek. Minden eggyes észt családnak legalább egy vagy többhozzátartozója van, aki vagy meghalt vagy megjárta a sztálinikényszertáborokat. A könyvnek majd minden történetében elöfordulnak Kolima,Vorguta, Marijskij, Szoszva, Tajszet-Bratszki és más haláltáborok nevei.

A szovjet megszállás 1940-ben júniusában vetett véget az észtállampolgárok békességes, országépítö életének.

Észtország így csak 20 évet érhetett meg függetlenségben. Az1920-ban született fiatalok éppen azidöben kezdték meg egyetemitanulmányaikat vagy akkor házasodtak össze, született elsö gyermekük. 1940nyarán aztán máris letartóztatták a gazdasági és civil szervezetek vezetöit,az elözö kormányzati korszak hivatalnokait, parasztokat, bírókat, rendörségihivatalnokokat, ezek feleségeit és gyermekeit, a szociáldemokratákat és atanárokat.

A magánautókat és a rádiókat lefoglalták. Éjszakánként más kocsik,mint rendörségiek nem is igen járták az utcákat. A telefonokat is, mind atitkos rendörség felügyelete alá helyezték.

A Szovjet Állami Rendörség egy emberének megbízásából megszerveztéka titkosügynök-hálózatot is. Mindennapos volt az emberek megfenyegetése,fizikai és lelki megkínzatása. A letartóztatottaknak megkínzott rabokatmutogattak, s azzal fenyegették öket, hogy ha nem állnak kötélnek, öket isés családjukat is megsemmisítik. Ha a letartóztatott ígéretet tett azeggyüttmüködésre, akkor titkos adatok összeállításával bízták meg. Ha errenem volt hajlandó, akkor megeshetett, hogy örök idökre, nyomtalanul eltünt.

A könyv eggyik legtragikusabb esete az orvos Heino Nooré.

Az 1922-ben született Heino Noor édesanyját letartóztatták és aszevurallagiji-szoszvai haláltáborban fia születésnapján, 1942. április24-ikén megölték. Ugyanebben a haláltáborban raboskodott Lennart Meriédesapja is, az egyébként diplomata Georg Meri is.

Heino Noort a Vörös Hadsereg munkabrigádjába hurcolták, ahonnanNyevjavszkijba vitték tovább, hogy az Észtországból elhurcolt gyermekekintézetének legyen tanára. 1944-ben egy tanítási óra közepén tartóztattákle. Elöször Szverdlovszkba vitték, majd innen Szoszvába, ahol korábbanédesapját és édesanyját is megölték.

A 22 éves Noor saját szemével láthatta, hogy milyen egyszerü dolog ahalálán lévö ember sorsának problémáját megoldani: a börtönör egykalapáccsal szétveri a koponyacsontját, és ...

Az éhes patkányok aztán lerágcsálják a halottak orrát és fülét, majdegy kicsivel késöbb az éhes rabok eszik meg ugyanezeket a patkányokat. Noor1952-ben szabadult a börtönböl. S bár a KGB egész Észtország függetlenségéigmegfigyelés alatt tartotta, mégis nagytekintélyü orvossá lett.

Mivel a szovjet megszállás az összes észtországi civilszervezetetbetiltotta, így letartóztatásba került még az orosz kultúraktivista, TamaraMiljutyina (sz. 1911) is. Öt Marijnszkijba vitték, olyan börtönbe, aholbünözök voltak a börtönörök.

Miljutyina 1946-ban szabadult, de 1949-ben megint letartóztatták.Észtországba csak 1957-ben kerülhetett vissza.

Az észtországi 4000 fös zsidóság két ízben szenvedett hatalmascsapást: Elöször az értelmiségüket semmisítették meg az 1940-41-es éveküldöztetései során. Ezután a németek jöttek, akik megsemmisítették az ezekután még életben maradt 1000 fös zsidóságot. Közülük korábban sokukNémetország legjobb egyetemein tanultak, s abban reménykedtek, hogy a németmegszállás valamivel emberibb lessz majd, mint a szovjet volt. Nem így lett.

David Abramson (1923) édesapja jól menö festékboltot müködtetett. Ötis elhurcolták egy kazahsztáni táborba. 1946-ban jutott vissza Észtországba,fél szeme kitépve. Abramson leírja, hogy az ö rokonságából az orosztáborokban nyolcat, a német táborokban eggyet öltek meg.

E kétrészes könyvbe 200 beküldött történetböl százat válogattak be.A válogatást a neves író, Jaan Kross vezetésével végezte egy külön erre afeladatra alakult bizottság. A szövegek stilizálását, egységesítéséthozzáértö módon Rutt Hinrikus végezte.

Impi Paju szövegét Kádár György fordította magyarra

Artikkelien kommentointi on toistaiseksi lopetettu.
Kommentin tai mielipiteen voi lähettää suoraan Pro Karelia -verkkolehden toimitukselle: toimitus@prokarelia.net



^  Takaisin ylös      Lisää artikkeleita kirjoittajalta      Artikkeli-arkisto 




Tutustu kirjaan ja tilaa se Karelia Klubi Kaupasta, sähköpostitse tai 05 541 6450, hinta 19:50 euroa.

NS. SOTASYYLLISYYS













Koko Suomen kartta vuodesta 1920




Siirry Kansalaisvetoomuksen internet-sivuille. Vetoomus ei ole jäsenlomake.







SIIRRY KARELIA KLUBI KAUPPAAN

Candomino laulaa karjalaisia lauluja [mp3-file].



SIIRRY KARELIA KLUBI KAUPPAAN

Karjala. Sanat ja sävel: Olli Nykänen [4.13 MB mp3-file].