Tietoa kirjoittajasta


Rauno Meriö

Rauno Meriö
kenraaliluutnantti

Nimi: Rauno Meriö
Syntymäaika: 22.10.1933 Käkisalmi, Karjala, Suomi
Kansallisuus: suomalainen
Ammatti: Ilmavoimien komentaja (evp)
Siviilisääty: Avioliitossa -55
Vaimo: Mirjam -34
Lapset: Pia -56, Harri -57, Tapio -61

Koulutus:
1984 Kenraaliluutnantti
1955 Taistelulentäjä

Muu työkokemus:
1987-1995 toimittaja, kirjeenvaihtaja, Keskisuomalainen
1975-1987 Suomen Ilmavoimien komentaja 1973-1975 Lapin lennoston komentaja
1971-1973 Ilmasotakoulun johtaja

Muu kokemus:
1990-1995 Karjalan liiton puheenjohtaja

E-mail
Kirjoittajan muita artikkeleita

19.11.2002 [02]
»  MOSKOVALAINEN NTV LUOVUTETUSSA KARJALASSA

13.05.2002 [02]
»  NATO, SUOMI JA KARJALAN PALAUTUS

01.08.2001 [02]
»  KARJALAN PALAUTUS TURVALLISUUSPOLIITTISENA KYSYMYKSENÄ

27.10.1999 [02]
»  TIEDOTUSVÄLINEET YHÄ KRITIIKITTÖMIÄ VENÄJÄN SUHTEEN

27.10.1999 [02]
»  UUTA VOIMAA KARJALAN PALAUTTAMISEEN

27.10.1999 [02]
»  VIENANKARJALAISET PERINTEET VELVOITTAVAT

24.10.1999 [02]
»  KUIN TALVISODAN PROPAGANDAA

07.10.1999 [02]
»  SVEN HEDIN, RUOTSALAINEN TUTKIMUSMATKAILIJA

07.10.1999 [02]
»  VENÄJÄN JOHTO TORJUU VÄLITYSYRITYKSET TSHETSHENIASSA

06.10.1999 [02]
»  SUOMEN LIPPU LIEHUI VIIPURISSA

06.10.1999 [02]
»  PRESIDENTTIEHDOKKAIDEN KANTA KARJALAN PALAUTTAMISEEN

17.05.1999 [02]
»  ASIALLINEN YHTEISTYÄ VENÄJÄN KANSSA

17.05.1999 [02]
»  POHJOINEN ULOTTUVUUS

17.05.1999 [02]
»  EUROOPAN TURVALLISUUS

17.05.1999 [02]
»  KARJALA EUROOPPAAN

  Lisää artikkeleita kirjoittajalta

  Artikkeli-arkisto


Copyright 1999-2018 © Pro Karelia ry. Artikkelien ja kuvien lainaaminen sallittua, lähde mainittava.

  Pro Karelian email-rekisterit

13.05.2002
Rauno Meriö

Tämä artikkeli liittyy alla lueteltuun/lueteltuihin artikkeliryhmiin.
Klikkaamalla artikkeliryhmää näet, mitä muita artikkeleita ryhmään kuuluu.


[02] Karjalan palautus

A NATO ÉS FINNORSZÁG VALAMINT KARJALA VISSZACSATOLÁSÁNAK KÉRDÉ

Finnország Nato-ba lépése vagy Karjala visszacsatolása?

A Nato elsődlegesen katonai szövetség a továbbiakban is, amely Észak-Amerika támogatásával biztosítéka a nyugat-európai országok biztonságának. A Nato-n belül, Nyugat-Európa középső államai között világosan észlelhető verseny és feszültség van. Erre a történelemből hozott örökség is kihatással van.

A Nato kelet-európai bővülése ugyan megnövelné a szervezet biztonságpolitikai hitelét, ezzel együtt azonban működésképtelenebbé is válna. Egyre többet beszélnek arról, hogy a Nato jelentősége lassanként egy politikai tanácskozó testület szerepének szintjére süllyed.

A Natonak már most is egy nagy csoport békeszövetségese van. Egyesek pedig már most az Orosz Föderáció teljes Nato-tagságáról beszélnek.

A Natoból társaskör lesz?

Egyesek azt állítják, hogy az elszakított Karjala Finnországhoz történő visszacsatolása és az ország Nato-csatlakozása két egymástól független dolog. Ha valóban vannak, akik így gondolják, akkor itt az ideje ezt a két dolgot végre összekapcsolnunk. Közös nevezőjük a biztonságpolitika, vagyis a katonai védelem politikája és a külpolitika - méghozzá ebben a sorrendben.

Ha Finnország csatlakozna a Nato-hoz - ami úgy a kommunikáció, mint a honvédelem, a katonai felszereltség, a kompatibilitás szempontjából valamint a gazdaság tekintetében is egy teljesen problémamentes operáció lenne -, akkor abból nagyon fontos dolgok következnének.

Ebben az esetben uis. Finnországnak - ahhoz, hogy a többi Nato-ország fegyverkezési és készenléti szintjéhez fölzárkózzon - honvédelmi kiadásait 50 %-kal kellene megemelnie. Ezenfelül pedig a nemzetközi konfliktusokban más Nato-országokkal együtt aktívan részt kellene vennie. A békefenntartásban való együttműködés ugyanis ebben az esetben már nem lenne elegendő.

A legsúlyosabb problémát azonban az a tény okozná, hogy Finnország keleti határa az Orosz Föderációval szemben megkeményedne. Ebből ugyanis egy 1300 km hosszúságú Nato-orosz határ lenne. Ha ehhez még hozzávesszük a norvég-orosz határszakaszt, akkor az északi vonal valóságos veszélyzónát nyitna Oroszország számára. Ha pedig mindezek mellett még a balti országokat is felveszik a Nato-ba, akkor ez az északi zóna Oroszország számára már egyenesen rémálom lesz.

Az utóbbi időkben enyhült az oroszoknak a Nato-hoz való negatív viszonyulása, mivel megértették, hogy ezzel a stratégiával nem lehet a Nato-t legyőzni. Új stratégiát választottak: a közeledés stratégiáját.

Vannak, akik bizonyosak benne, hogy az Orosz Föderáció csatlakozni fog a Nato-hoz. Ha ez megtörténne, akkor az egész volt Varsói Szerződés egyenest a Nato közepébe fog besétálni - a konyhalépcsőn keresztül!

A Nato ezzel egyidejűleg egy teljesen működésképtelen társaskörré alakulna, mely belső konfliktusai miatt képtelen lenne bármilyen krízisben való hatékony részvételre. Oroszország legyőzné a Nato-t.

Ettől a lehetőségtől óvakodnunk kell. Az Orosz Föderációt nem kell Nato-tagnak felvenni, hacsak nem majd akkor, amikor már önálló kis nemzetállamokra esett szét. Az Európai Unió politikája úgy tűnik az Orosz Föderációból kivált független államok támogatása.

A beszélgető viszonyt a Nato és az Orosz Föderáció katonai vezetése között érdemes fönntartani. Úgy látszik, most éppen ez történik. Nagy hiba volna az Orosz Föderációt teljesjogú Nato-tagnak fölvenni.

Az északi védelmi unió

Finnországnak semmi oka sincs arra, hogy a Nato ölébe siessen. Se saját, se a vele szomszédos országok biztonságát nézve sem. Ezzel szemben Finnországnak - biztonságpolitikai szempontból - e két országhoz erőteljesebben kellene közelednie. Ez a két ország: Svédország és Norvégia.

Ha ezen három ország között kötelező érvényű katonai szerződések köttetnének, akkor Skandináviában egy - biztonságpolitikai szempontból - stabil terület jönne létre. Ennek azonban előfeltétele, hogy ezek az országok szoros informális és készültségi rendszert alakítsanak ki, és hogy háborús fenyegetés esetén mindegyikük kész legyen a fenyegetett országba csapatokat küldeni.

Az pedig, hogy Norvégia már Nato-tagország, az jó dolog, hiszen az köldökzsinórt jelentene ehhez a központi szervezethez is.

Fölösleges lenne azt gondolnunk, hogy finn terepen és légtérben más katonák, mint finnek, svédek, norvégok - és oroszok hatékonyan tudnának harcolni. Ez már egy történelmileg megtapasztalt tény. Más országok adhatnak hathatós tehnikai és felderítői segítséget, harcolhatnak levegőben és tengeren is, de nem a finn erdei terepeken, s nem minden évszakban.

A feszültségek enyhítése

A Finnországtól keletre eső területeket tekintve a legfontosabb vidék továbbra is a Karjalai-szoros. Ennek infrastruktúráját az oroszok szégyenletesen alacsony szintre vitték.

A Folytatásos Háború után elszakított karjalai területeken több szovjet divizió tartózkodott. Kelet-német páncélosokat és ágyúkat telepítettek ide. A hadi felszerelés mára már elavult, s szét vannak szórva szerte a Karjalai-szorosban. Manapság az orosz hadsereg szétzüllesztése a csapatok létszámának csökkentésében és kaszárnyák bezárásában látszik meg. A határőrség létszámát szintén csökkentették.

A veszély manapság nem is a katonai fenyegetettségben van. A komolyabb feladatot sokkal inkább a bünözés, a maffiaszerveződések és az esetleges terrorista- vagy más szabotázscsoportok tevékenységének a visszaszorítása jelenti. Az oroszok ebben a harcban alighanem szivesen vennék a "szomszédos segítséget". De nem ingyen. Oroszországnak Finnország hadisarcot fizetett, akkor, amikor az megsemmisítette a régi finn vidékek karjalai kultúráját. Az eddig adott segélyek javarésze is a korrupt hivatali gépezetre ment el.

Az Orosz Föderációnak magának kell lábra állnia

A mai hadviselés pl. a Perzsa-öbölben, Koszovóban és az afganisztáni háborúban megmutatta, hogy mekkora jelentősége van légi erőknek. Szentpétervár környezetében, kb. 30 km-es övezetben rengeteg légelhárítási rakétát helyeztek el. Ezek közül az állások és fegyverek közül sok bizonyára elavult, de bizonyos, hogy helyükbe új mobilizálható felszerelés is érkezett, s a jövőben még továbbiak fognak érkezni. Az orosz vezetés látja a légvédelem döntő fontosságát.

A Nato megjelenése a Baltikumban és Finnországban Szentpétervárat valóban sarokba szorítaná. A Nato légerejének nagykiterjedésű és közeli támaszpontjai lennének. A Nato hadi tengerészetének pedig már most szabad bejutása van a Balti-tengerre, az Északi- és a Finn-öbölbe. Finnország és Svédország is - feltételezvén, hogy Finnországhoz hasonlóan Svédország is belépne a Nato-ba - akárcsak a balti partvidékek, kitünő kikötőkkel rendelkeznek.

Az orosz flottát egy képzelt helyzetben igen könnyű lenne a Finn-öböl végibe elzárni. A flotta működőképessége Kalinyingrádnál szinte a semmivel egyenlő már ma is, hát még egy képzelt helyzetben.

Az Orosz Föderáció számára az, hogy Finnország és Svédország ne lépjen be a Nato-ba, elsőrangú kérdés. A balti országok ebben a tekintetben másodrangúak, mivel Oroszország a Baltikum irányában képes irányító szerepben maradni, s Kalinyingrádot is képes lehet valamennyire működésben tartani.

Az oroszok a politikában is jó kereskedők

Nagyszerű lehetőség előtt állunk, hogy csökkenthessük a feszültséget Oroszország észak-nyugati felében. A Finnország számára fontos részeket a régi Viborg megyének visszaadva Oroszország azonfelül, hogy nagyszerű nemzetközi reklámot csinálhatna magának, ütőlapot kapna a kezébe, hogy a számára fontos Szentpétervár irányában viszont a maga biztonságát erősíthesse.

A finnek számára visszaadott területeket demilitarizálni lehetne, s autonóm területté lehetne nyílvánítani, akárcsak Ahvenanmaa-t.

A katonai együttműködést ki lehetne bővíteni az ellenőrzés és a felderítés területén.

A bűnözés visszaszorítására a rendőri erőket meg kellene erősíteni, s a finn rendőrség mellé orosznyelvű rendőri erőket kellene alkalmazni.

Meg nem kerülhető kérdés az ezen a vidéken ott maradó orosz népesség kérdése. Az ő számukra biztosítani kell az azonos lehetőségeket az e területre költöző finnekkel.

Finnország Nato-csatlakozása tehát nem feltétlen szükséges, de bármikor lehetséges. Az erőszakkal elcsatolt Karjala visszatérése Finnországot nem rendíti meg. Ezzel szemben az egész problémakör sokkal inkább az igazságosság és a moralitás kérdése, ami a nyugati értékrendben magas helyre tétetett.

Biztonságpolitikai szempontból tehát e két kérdéskör egyidejű megoldása mindkét fél számára kedvező alapot teremthetne - ráadásul hasznos lenne az egész északi féltek számára.

Artikkelien kommentointi on toistaiseksi lopetettu.
Kommentin tai mielipiteen voi lähettää suoraan Pro Karelia -verkkolehden toimitukselle: toimitus@prokarelia.net



^  Takaisin ylös      Lisää artikkeleita kirjoittajalta      Artikkeli-arkisto 




Tutustu kirjaan ja tilaa se Karelia Klubi Kaupasta, sähköpostitse tai 05 541 6450, hinta 19:50 euroa.

NS. SOTASYYLLISYYS













Koko Suomen kartta vuodesta 1920




Siirry Kansalaisvetoomuksen internet-sivuille. Vetoomus ei ole jäsenlomake.







SIIRRY KARELIA KLUBI KAUPPAAN

Candomino laulaa karjalaisia lauluja [mp3-file].



SIIRRY KARELIA KLUBI KAUPPAAN

Karjala. Sanat ja sävel: Olli Nykänen [4.13 MB mp3-file].