Tietoa kirjoittajasta


Markus Lehtipuu

Markus Lehtipuu
free lance -toimittaja

Markus Lehtipuu on helsinkiläinen kirjakustantaja ja matkailutoimittaja. Hän kokosi 1980-luvun lopulla itsenäisen matkailun käsikirjan Tuhat Tietä Tropiikkiin, josta tuli suosittu opaskirja.

Hän oli perustamassa matkaopaskirjasarjaa ”Suomalainen Matkaopas” 1990-luvun alussa ja toimii edelleen samannimisen osakeyhtiön toimitusjohtajana.

Markus on oleskellut tai työskennellyt 75 itsenäisessä maassa ja kirjoittanut yli 20 matkaopaskirjaa, osa näistä englanniksi.

Lehtipuulla ei ole juuria Karjalassa. Hän otti osaa toimittajien helikopterimatkalle Karjalaan keväällä 1999, ja on sen jälkeen käynyt yli lukemattomia kertoja Karjalassa.

Vuonna 2000 ilmestynyt Karjala Suomalainen Matkaopas myytiin loppuun kahdessa kuukaudessa, ja kesällä 2002 julkaistaan jo kirjan neljäs, laajennettu ja korjattu painos.

Lehtipuu on opiskellut yliopistossa taloustieteitä ja tiedotusoppia. Karjalan tutkimus on antanut mahdollisuuden ainutlaatuiseen pioneerityöhön ja samalla erilaisten visioiden kehittämiseen.

Akateemisten oppien ohella eri puolilta maailmaa hankitut kokemukset ovat helpottaneet Karjala-kysymyksen hahmottamista.

E-mail
Kirjoittajan muita artikkeleita

19.07.2015 [10, 16]
»  HAAVEILEEKO KIINA VENÄJÄN KAUKOIDÄSTÄ?

27.04.2015 [02, 04, 10]
»  VUODEN 1915 KARTTA PALJASTAA

23.04.2015 [04, 10, 16]
»  HISTORIA KIRJOITETTAVA OIKEIN!

26.03.2015 [02, 10]
»  VIETNAM JULISTAA: "SAARET KUULUVAT MEILLE!"

09.03.2015 [02, 10]
»  SOPIMUSHISTORIA PALJASTAA KARJALAN KUULUVAN SUOMELLE

12.09.2009
»  IRAKIN KATASTROFI JA KARJALAN PALAUTUS 

05.06.2009 [07, 10, 16]
»  SUOMI JUUTALAISVAINOJEN AIKAJANALLA 

20.01.2008 [13]
»  PETIT FUTČ MURMANSK REGION -KIRJA VÄÄRENTÄÄ HISTORIAA

24.09.2007 [02]
»  KARJALAA EI OLISI KANNATTANUT PALAUTTAA 1991 

29.06.2006 [02]
»  KARJALAN UUSI ELINTASOKUILU

06.10.2005 [02]
»  JAAKKO HALKON VISIO

30.06.2005 [02]
»  ”NELJÄN KOPLA”

10.01.2005 [02]
»  KARJALAN TUHAT TYHJÄÄ TAI MELKEIN TYHJÄÄ KYLÄÄ

30.10.2004 [02]
»  KARJALAN TRAGEDIA PALJASTUU 

18.08.2004 [02]
»  MIEHITYSVALTA KOROSTUU SALLAN ALAKURTISSA

03.07.2004 [02]
»  IHANTALAN TORJUNTAVOITOSTA 60 VUOTTA

14.10.2003 [02]
»  TARTON RAUHAN MUISTOPÄIVÄ

13.07.2003 [02]
»  TURISMIA PETSAMOSSA? EI TODELLAKAAN!

10.07.2003 [02]
»  PETSAMO ON VENÄJÄN VIIMEINEN NEUVOSTOALUE

08.07.2003 [02]
»  EUROOPAN HISTORIALLINEN YHDISTYMINEN 

15.06.2003 [02]
»  KARJALAISTEN KESÄJUHLAT 

28.05.2003 [02]
»  LUKOIL-SATAMAPROJEKTI ON KUIN MUURAHAISPESÄ

23.04.2003 [02]
»  JOHNNY KNIGA -LEHDEN KARJALA-ARTIKKELI

21.04.2003 [02]
»  RANSKALAINEN TOIMITTAJA TUTKI KARJALA-KYSYMYSTÄ VIIKON AJAN

15.04.2003 [02]
»  KARJALAN PARLAMENTTI HALUAA YHTEISTYÖTÄ SUOMEN KANSSA

28.03.2003 [02]
»  RAVANSAARI TUHOTTU TÄYSIN VIIPURINLAHDELLA 

24.03.2003 [02]
»  UURAASSA RAKENNETAAN KIIVAASTI

04.03.2003 [02]
»  PÄÄTTÄÄKÖ STALIN SUOMEN RAJOISTA? 

17.02.2003 [02]
»  UURAAN SATAMA EI VALMISTU AJOISSA

08.02.2003 [02]
»  MERKILLINEN TIEDOTUSSOTA KIIHTYY

  Lisää artikkeleita kirjoittajalta

  Artikkeli-arkisto


Copyright 1999-2018 © Pro Karelia ry. Artikkelien ja kuvien lainaaminen sallittua, lähde mainittava.

  Pro Karelian email-rekisterit

21.05.2002
Markus Lehtipuu

Tämä artikkeli liittyy alla lueteltuun/lueteltuihin artikkeliryhmiin.
Klikkaamalla artikkeliryhmää näet, mitä muita artikkeleita ryhmään kuuluu.


[02] Karjalan palautus

A MAI KARJALA ZSÁKUTCÁBA JUTOTT

Hol van a kabulinál is több rom Európában? Európának mely más tájain élnek emberek nagy tömegben természeti gazdálkodásra hagyatkozva? Hol van olyan hely, ahol a még életben maradt teheneknek vandál módon tönkretett istállókban kell menedéket keresniük?

A Szovjetunió által Finnországtól elvett Karjalában. A vidék csatatérre emlékeztet: a kuusas-i udvar, a diplomata Madame Kollontain gyermekkori lakóhelye lerombolva, akárcsak az azt körülvevő szovjetidők gyerekotthona - több mint 20 épület, mind -romokban hever.

Konevitsa kolostor-szigete szovjet torpedóközpont volt. A helyén most rothadásnak indult faládákban robbanásra kész torpedók hevernek.

Soanlahti községének minden faluját kirürítették, a központjába pedig kollektívot alapítottak. Most ez is romokban van. Már csak néhány lakos él itt, ők is - az itteni rosszminőségű homokút miatt - elzárva a külvilágtól. Pedig ezen a helyen 1939-ben még 2.156 finn lakott, s a vidéken hat tanintézet működött, ezrével voltak a házi állatok.

Suojärvi községének templomos faluja, Varpakylä az 1930-as években még Finnország egyik legidillikusabb települése volt. A Szovjetunió a falut azonban kiüríttette, templomának romjai helyébe pedig kaszárnyát épített.

Viborgban, Finnország második városában tizesével találni összedőlt házakat, olyanokat, amilyeneket már soha nem lehet rendbehozatni. Ezeknek az alapzatát majd fél méteres szemét, üvegtörmelékek, s elhányt rongyok borítják. De döglött kutyákat és kábítószeres fecskendőket is találni ott. A padlózatok beszakadva, a padlások egynémelyikén meg már kisebb fák nőttek!

Karjala Finnországtól történt kikényszerítése a sztálini Szovjetunió világhódító politikájának volt része. Sztálin Hitler csodálója volt, így nem csoda, hogy az élettér-elméleteket is jól elsajátította. "Berlin biztonságából" Sztálin megalkotta "Leningrád biztonságának" elméletét, melyhez persze finn területekre volt szüksége. Pedig igazából e finn területek követelésével nem csak Leningrádot akarta bebiztosítani, hanem Finnország egészét akarta a magáéhoz csatolni, ahogyan ezt egyébként megtette Észtországgal, Lettországgal és Litvániával is.

Sztálin, 1939. november 30-ikán, amikor Finnországra támadt, akkor már a hitleri náci-Németország szövetségese volt. Sztálin megvalósította a fasizmus sztálini verzióját. Rab- és koncentrációs táborokat létesített, s mind a saját, mind más országok polgárait rabszolgamunkára kényszerítette. Néhányan az oroszok ezt az egész szovjet-időt "vörös fasizmusnak" hívják.

Amikor 1991-ben Oroszországtól 14 állam elszakadt, Karjala a továbbiakban is az ő kezükön maradt.

Sehol máshol nem láttam annyi romot, mint Karjalában. Pedig jártam 1986-ban Ugandában is, abban az országban, ahol az ottani vidékeket egymásután több háború dúlta végig. Karjalában vég nélkül egyik faluról a másikra ugyanazt látja az ember: istállók, üzemek, gyárak, települések, betonbunkerek, üzletek, úttörőtáborok, finn építmények, templomok ... mind romokban, tönkreverve, alhagyatva! Legtöbbjük csak a háború után lett szétzúzva, egész az utóbbi években.

Álljon itt most példának a Karjalai szoros esete, ahol már a gazdálkodásnak is mingyárt vége:

- Jelenleg kb. 18 gyára van, melyeknek legnagyobbikai külföldiek kezén vannak (United Paper, Luhta és IKEA). 1939-ben, még az iparosítás előtti finn világban, a Karjalai szorosban 124 ipari létesítmény működött. Ezeknek a gyáraknak a 90%-a megsemmisítve, elhagyatva vagy romokban hever.

- Jelenleg kb. 35 mezőgazdasági telepe van, melyeknek egy része már csak tehenek megőrzési helyeként szolgál, mindenféle kereskedelmi tevékenység nélkül. Ezzel szemben 1939-ben csak a veteményezéssel foglalkozó gazdaságok száma 20.187 volt.

- Jelenleg kb. 275 faluja van, melyekből csak 130-ban van valamiféle szolgáltatás, általában egy üzlet vagy egy köszke. A finn-időkben kb. 840 falu volt itt, amelyek közül 359-ben népiskola működött, s mindehhez vagy ezer üzlet. Manapság a nagyobb városokon kívül egyetlen működő iskolát sem láttunk.

Község A megne-
vezett falvak
Gyárak Gazdaságok Szállodák Üzletek Üzletek˛ Index-
becslés
Antrea 13 2 1 0 5 3 7
Äyräpää 3 0 0 1 1 0 2
Heinjoki 5 0 0 0 5 1 2
Jääski 8 1 2 2 20 3 11
Johannes 8 1 2 1 10 4 10
Käkisalmi 1 2 0 4 20 8
Kanneljärvi 7 0 2 1 3 3 7
Käsisalmi mlk 9 1 1 1 3 6
Kaukola 7 1 0 2 2 1 5
Kirvu 9 0 1 0 3 1 3
Kivennapa 15 1 1 2 10 5 11
Koivisto 1 0 0 0 10 2
Koivisto mlk 10 1 0 3 4 8
Kuolemajärvi 9 2 2 3 3 6 14
Metsäpirtti 6 0 0 2 3 1 4
Muolaa 20 1 2 1 3 8 13
Pyhäjärvi 22 0 3 2 5 6 12
Räisälä 10 0 2 1 5 4 8
Rautu 9 0 4 0 20 4 11
Säkkijärvi 8 0 2 1 3 3 7
Sakkola 17 1 1 5 2 9 17
Terijoki 7 0 1 12 20 6 22
Uusikirkko 26 0 1 10 5 12 24
Vahviala 9 1 1 0 2 4
Valkjärvi 9 0 1 7 10 5 16
Viipuri mlk 20 1 2 1 4 8
Vuoksela 5 0 0 2 3 1 4
Vuoksenranta 1 0 0 0 0 0 0
Összesen 274 16 32 64 171 99 n/a
Finn idö 842 124 20 187 n/a n/a 948 n/a

A fenti adatok nem tartalmazzák Viborg város adatait.

Käkisalmi (Priozserszk) mostani városvezetője szerint ezen a vidéken minden egyes újszülöttre három elhalálozás jut. A természeti szépségekben gazdag Hiitola körzetében a munkanélküliség 60%-os. A fiatalság vagy Szentpétervárra vagy Petroskoiba (Petrozavodszk) költözik, s soha többé nem tér vissza Hiitolába. Egy katonai falut és egy kollektívet zártak itt be. A volt Kirpu vidékén a munkanélküliség jelenleg 90%-os. Kirpuban is bezártak és vandál módon tönkretettek egy nagy területen elfekvő katonai falut, melynek ágyútelepét annak idején egy finn köztemetőre építették.

Karjalát már több száz, sőt több ezer éve finnek lakják. A finn nagyhercegséghez 1812-ben csatolták hozzá. 1920-ban az oroszok és a finnek egyezményt kötöttek arról, hogy ez a terület "állandóan" és "véglegesen" az önálló Finn Köztársasághoz fog tartozni.

E területen hozzávetőleg 400.000 dolgozó ember élt, földművelő, az egyezményekben megbízó finn polgár, akik egy része luteránus, a másik ortodox keresztény volt, mind finn, svéd és orosz nyelven beszélő polgárok, vállalkozók, földművesek és gyári munkások, öregek és gyerekek. Különbözó egyesületeik, sporköreik voltak, akik különböző pártokra szavaztak, s hittek a jövőben.

Annak idején 420.000 finn menekültről kellett gondoskodni. Ez akkor sikerült is. Mindegyiküknek jutott fedél a feje fölé. Ezeknek az embereknek azonban mind a mai napig honvágyuk van. Mind a mai napig visszavágynak szülőföldjükre. Nem kevesebb, mint 45 évig a Szovjetunió ezt megtiltotta nekik. A hazalátogatás bűn lett! Hazug propagandával Finnországot és a menekülteket vádolták azzal a háborúskodással, amit pedig kétszer is éppen maga Sztálin kezdett Finnország ellen.

Bár a menekültek új életet kezdhettek Finnország nyugatabbi részeiben, az igazságosság kívánalma egymagában még nem teszi a Karjala-kérdést aktuálissá. Aktuálissá teszi viszont a pusztulás elborzasztó mértéke, a humanitárius és szociális katasztrófa. Mert ehhez most már csak a legmagasabb nemzetközi szinten lehet megoldást találni.

Megoldási javaslatom: a három övezet modellje

Karjalát - annak tragikus sorsa miatt - nem lehet se Oroszországhoz, se Finnországhoz csatolni. A talpraálláshoz Karjalának az Európai Unió és Finnország kormányzatára, az EU jogi szabályozására, s lehetőleg az EU vagy az ENSZ ideiglenes békefenntartó erőire valamint egy valutára, az euróra lenne szüksége. A mostani lakosok teljes emberi jogokat kapnak.

A modell három övezetből áll, melyek kitöltik a most ott még meglévő gazdasági és szociális űrt:

A nyugati városövezetet (Viborg, Sortavala és más városok) a finn társadalomhoz kell csatolni. Finnország ezt a vidéket egyéni és adópénzekből újjáépíti.

A középső övezetet "biztonsági övezetként" kell működtetni. Ezeken a részeken engedélyezni kell a biodinamikus mezőgazdaságot valamint bizonyos mértékben a turizmust. A kiterjedt természetvédelmi övezeteket védetté kell nyilvánítani.

A keleti övezet különleges gazdasági övezet lesz, melynek újjáépítését nemzetközi és finn beruházásokból kell pénzelni. A területre szabad bejárást kell biztosítani Szentpétervárról és Petrozavodszkból is. Munkahelyeket, bevásárló központokat és más szolgáltatásokat kell odatelepíteni. A terület nem adómentes. A gazdasági tevékenységből befolyó adókat a finn állam hajtja be.

Finnország az északi országok közül az egyetlen, mely eurót használ. Ezért most kulcshelyzetben van Észak-Európa fejlődése tekintetében. Finnország Oroszországgal és e földrajzi vidék más országaival együttműködve három kultúra (skandináv, finn-balti, szláv) találkozási pontjában olyan jövőt tud kiépíteni, amelyben bennefoglaltatnak a teljes emberi jogok, a gazdasági növekedés, a tartós béke és a kölcsönös bizalom. Ehhez a célhoz Finnországnak vissza kell kapnia saját területeit, aminek Finnországhoz tartozásáról a korábbi orosz-finn közös egyezményben már régebben megállapodtak.

Artikkelien kommentointi on toistaiseksi lopetettu.
Kommentin tai mielipiteen voi lähettää suoraan Pro Karelia -verkkolehden toimitukselle: toimitus@prokarelia.net



^  Takaisin ylös      Lisää artikkeleita kirjoittajalta      Artikkeli-arkisto 




Tutustu kirjaan ja tilaa se Karelia Klubi Kaupasta, sähköpostitse tai 05 541 6450, hinta 19:50 euroa.

NS. SOTASYYLLISYYS













Koko Suomen kartta vuodesta 1920




Siirry Kansalaisvetoomuksen internet-sivuille. Vetoomus ei ole jäsenlomake.







SIIRRY KARELIA KLUBI KAUPPAAN

Candomino laulaa karjalaisia lauluja [mp3-file].



SIIRRY KARELIA KLUBI KAUPPAAN

Karjala. Sanat ja sävel: Olli Nykänen [4.13 MB mp3-file].